Mljet szigete (Nemzeti park)

Ez a kirándulóprogram a Sveta Marija (Szűz Mária) nevű kis szigetet mutatja be - sziget a szigeten, amely a Veliko jezero (Nagy tó) közepén helyezkedik el Mljet [mlyet] szigetén, rajta az ősi bencés kolostorral és a XII. sz.-i templommal. Az általa nyújtott kellemes esztétikai élménynek illetve erőteljes szellemi-kulturális dimenziójának köszönhetően a sziget és a Mljeti Nemzeti Park különleges szimbóluma.

• Különleges állatvilágáról ismert: a dámszarvasról, a vaddisznóról és főként az indiai mungoszokról melyeket 1910-ben a mérgeskígyók kiírtására telepítettek ide. Napjainkig ötfajta kígyóról és hatfajta gyíkról bizonyosodott be, hogy előfordulnak a szigeten. Velük táplálkozik a legnagyobb ragadozó madár - a kígyászsas
• Az Adria legerdősebb szigete - területének 72%-át borítja erdő. A sziget buja vegetációjának, főleg a nemzeti park területén lévőnek köszönhetően Mljet a "Zöld sziget" jelzőt is magáénak tudhatja. Ma Mljeten öt erdőtípus található. A mediterrán őserdő maradványai illetve az ősi örökzöld tölgyerdők csak töredékekben vannak jelen. A mljeti tavak környékén az erdők egészen a tavak partjáig húzódnak ezzel az érintetlen természet érzetét keltve
• Mljet vizei, melyek még ma is oceanográfiai szempontból élő területként ismertek, valamikor kedvelt tartózkodási helye volt a mediterrán barátfókának. A Nemzeti Park vezetősége reméli, hogy jövőbeni igyekezetével újra sikerül ezzel a veszélyeztett emlőssel benépesítenie a szigethez tartozó védett vizeket
• A szigeten selyemhernyót tenyésztettek, így az ünnepi alkalmakra szánt ruhák selyemből készültek
• Megjegyzés: a kirándulás helyszínére hajók (szárnyashajók) szállítják a kirándulókat

A Mljeti Nemzeti Park a dél-dalmáciai szigetvilághoz tartozó Mljet sziget észak-nyugati részén található. 54 km2-es területen helyezkedik el, mely magába foglalja a védett szárazföldet és a hozzá tartozó tengert. A területet 1960-ban nyilvánították nemzeti parkká köszönhetően annak, hogy egyedülálló kilátást nyújt a tagolt partokra, sziklákra, szirtekre, számos kis szigetre és a gyönyörű tájra, a természetre.

A mljeti tavak elárasztott völgye olyan jelenség amely világszerte ismertté tette Mljet szigetét. A 145 hektáros területű és 46 méteres mélységű Veliko jezero (Nagy tó), illetve a 24 hektáros területű és 29 méteres mélységű Malo jezero (Kis tó) titkaikkal vonzzák a természettudósokat, az érdeklődőket és a természet szerelmeseit. A tavakat csatornák kötik össze melyeken erős tengeri áramlat halad. Ez az apály és dagály miatt hatóránként változtatja irányát. Az áramlat irányának váltakozása a középkorban malmok meghajtására szolgált.

A Veliko jezero déli zátonyán egy 200 m hosszú és 120 m szélességű kis sziget található melyen bencés szerzetesek a XII. sz.-ban egy kolostort építettek és vele a román stílus jelegzetességeit magán viselő Sveta Marija (Szűz Mária) templomot. A templom észak-keleti oldalán román stílusú harangtorony áll. Abban az időben a kolostor-komplexumot várfal erősítette a déli sarkán bástyákkal.

Gazdag helyi ételkínálatával és specialitásaival (halak, languszta, kalmár, polip, sajt, bor ...) a kirándulóutak sűrű hálózatával, tradicionális népzenéjével és festői népviseletével joggal mondja róla szólás - " ez az álmok álma". Mljet egyike a nyílt tengeren lévő azon kevés megmaradt gyöngyoázisnak és korallnak melyeket még nem teljesen fedeztek fel. Ne engedje, hogy a táj melyet az Odüsszeuszról, Szent Pálról, a bencésekről és a barátfókáról szóló mesék is említenek, Ön előtt is felfedezetlen maradjon!

Ne szalassza el az elit kirándulóprogramot a Mljeti Nemzeti Parkba - látogasson el a szigetre a szigeten!