Remetekolostor - Blaca

A béke oázisa - A blacai remetekolostor híres glagolita remetekolostor volt amely egy meredek kőszirtre épült. Ma Blaca az egyik legszebb kirándulóhely Bracon. Sok tudományos és útleíró mű szólt már róla.

• Az összes blacai emlék, valódi környezetében megőrizve, a múlt különleges átélését teszi lehetővé, nem csak a blacai remetekolostorra vonatkozólag, de egész Dalmácia életébe is betekintést nyújt. Ma a kolostor nyitva áll a látogatók előtt és kétséget kizáróan érdemes meglátogatni
• A XX. század húszas éveiben egy obszervatóriumot építettek, amelyben könyvtár is található, ezenkívül különböző műszerek és teleszkópok is. Közöttük van az a teleszkóp is, amelyik sokáig a legnagyobbnak számított az egész országban
• Megjegyzés: a remetekolostort nehéz megközelíteni ezért csak gyalog lehet oda eljutni, ami körülbelül egyórányi sétát jelent rendezett hegyi ösvényen. Ezt mindenkinek érdemes szem előtt tartania

A blacai remetekolostor múltjának és fekvésének köszönhetően a kultúra egyedülálló emlékműve tengerpartunkon. Nem sok olyan hely van, ahol ennyire tettenérhető a természet és élet közötti szoros egység, mely makacsul beékelődött a sziget elkülönült zugába, bezárkózva sziklaszirtek és meredek lejtők közé, egy vékony termőföldsáv mellé. Itt talált menedéket egy csoport remete, akik 1551-ben Poljiceből jövet, a török hódítástól menekülve ezt a helyet választották. A glagolita papok és a világi lakosok erős közösséget hoztak létre, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1963-ban Don Nikola Milicevic halálával véget ért a papok és a kolostor vezetőinek sora és kijelenthetjük, hogy ekkor ért véget a blacai remetekolostor megszakítások nélküli élete is.

Blaca jelentős kulturális értéket hordoz magában. Hosszú életéből néhány, egy kolostorral kapcsolatos érdekességet említheünk meg. A Mária Mennybemenetelének felszentelt templom 1588-ben épült reneszánsz stílusban. Néprajzi szempontból különösen érdekes a konyha tágas, nyitott tűzhelyével (komin), mely ritka, jól megőrzött közösségi gyülekezőhely. Talán ez a tűzhely tükrözi a leghűbben a blacai életmódot, mivel változatlanul maradt fenn a múlttól napjainkig. Tágas formájának meg kellett felelnie a közösség szükségleteinek. Nem csak főztek rajta, hanem hosszú téli estéken a tűz meleg lángjai mellett itt beszélgettek, megbeszéltek dolgokat, emlékeztek az elmúlt időkre és a múlt történéseire. A tűzhely Blaca lelke volt. A tűz egész éven át sohasem aludt ki benne. Nagycsütörtökön eloltották, majd újra meggyújtották a tüzet és megáldották a tüzhelyet. Ez a szokás csak nemrég tűnt el. A háztól délre egy másik, földszintes ház áll kenyérsütő kemencével és egy kéménnyel, melyre rávésték építése évszámát: 1750. A lakóházegyüttest múzeummá alakították, ezekben a helyiségekben őrzik ma azokat a régi bútorokat és egyéb tárgyakat, melyeket több évszázadon keresztül használtak a remetelak, a pusztai házak, a "kolostor" lakói. Hatalmas faedények, amelyekből a földművesek ettek, szerszámok, a tűzhelyhez tartozó felszerelések és más tárgyak. Abbéli igyekezetükben, hogy fejlesszék a földművelést és az állattenyésztést, 1905-ben olyan méhkast építettek, amilyen alakjára és a méhek tenyésztésének módjára való tekintettel nem volt még Dalmáciában. A XX. század huszas éveiben obszervetóriumot (csillagvizsgálót) építettek, amelyben könyvtár is található, ezenkívül különböző műszerek és több teleszkópok, köztük azzal a teleszkóppal, amelyik sokáig a legnagyobbnak számított az országban. A régi fegyverek gazdag gyűjteménye biztonságot nyújtott a pusztában való élethez, azokban az időkben, amikor a tenger felől kalóztámadásra is lehett számítani.

Az összes blacai emlék, valódi környezetében megőrizve, a múlt különleges átélését teszi lehetővé, nem csak a blacai remetekolostorra vonatkozólag, de egész Dalmácia életébe is betekintést nyújt. Ma a kolostor nyitva áll a látogatók előtt és kétséget kizáróan érdemes meglátogatni!